Páratlan kincs érkezhet a British Múzeumba jövőre: a hírek szerint ugyanis a világhírű londoni intézmény kérni fogja a dél-afrikai hatóságokat, hogy adják kölcsön a mapungubwei arany orrszarvúszobrot. Ez lehet az első alkalom, hogy a gyarmatosítás előtti dél-afrikai civilizáció jelképe elhagyja az országot. A leglátogatottabb brit múzeum 2016-ban páratlan kiállítást szentel a dél-afrikai művészetnek, ennek keretében állítaná ki a felbecsülhetetlen értékű alkotást, amelyet származási helyén legalább akkora kincsnek tartanak, mint a kontinens északi részén Tutanhamon halotti maszkját.
A mai Dél-afrikai Köztársaság messzi északi részén, Johannesburgtól hatórányi autóútra fekvő mapungubwei királyság volt mind közül a legnagyobb a 13. században. Jól fejlett államigazgatással és gazdasággal bírt, virágzott a földművelés, a bányászat és a kézművesség, arannyal és elefántcsonttal kereskedett Ázsiával és Egyiptommal.
Az egykori civilizáció helyét 1932-ben fedezték fel, és a Pretoriai Egyetem régészei tárták fel. Jelentős mennyiségű arany ékszer került a felszínre, valamint szintén aranyból készült állatfigurák.
A felfedezést azonban évtizedekig figyelmen kívül hagyták, mert nem felelt meg az apartheidrendszer rasszista ideológiájának, amely azt tanította, hogy a történelem csak akkor vette kezdetét arrafelé, amikor az első holland telepesek 1652-ben megérkeztek Fokvárosba. Nem sokan tették szóvá, hogy az arany rinocérosz az évszázadokkal korábbi fekete civilizáció idejéből származhat.
Mapungubwe azóta felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO világörökségi listájára. A Pretoriai Egyetem campusán lévő múzeumban a lelőhelyen talált kilenc kilogrammnyi aranykincs látható – ez az aranytárgyak legnagyobb régészeti gyűjteménye Fekete-Afrikában.
A The Times című brit lap keddi értesülése szerint a British Múzeum hivatalosan még nem kezdeményezte az egyetemnél, hogy adják kölcsön az arany orrszarvút, amelynek kiviteléhez magasabb szintű engedély kell. A múzeum vezetője és a mapungubwei gyűjtemény kurátora szerint könnyen előfordulhat, hogy a kormány nemet mond a kérésre. „2001-ben Párizs akarta kölcsönkérni. Az egyetem rábólintott, de ez a szeptember 11-i terrortámadások után volt, és a kormány a biztonsági kockázatokra hivatkozva nemet mondott, pedig a szobor lett egy kiállítás központi darabja lett volna. A világnak látnia kell ezt a rinocéroszt” – mondta Sian Tiley-Nel. Kommentárok szerint a döntésben a dél-afrikai kormány egykori gyarmattartó hatalmakkal szembeni ellenérzései is szerepet játszhattak, és félő, hogy ez most is így lesz.
A kincsről Dél-Afrikában is vita zajlik: az egyetem jövőre egy jobban elérhető múzeumba akarja átköltöztetni az orrszarvút és a többi leletet a campuson belül, sokan viszont azt szorgalmazzák, hogy vigyék vissza őket lelőhelyükre.