Kertépítőként mondom: a kerítés a kert első ágyása

Categories Otthon

Huszonöt éve tervezek és építek kerteket, és ha egyetlen tanácsot adhatnék minden telektulajdonosnak, az ez lenne: a kerítést ne utólag, a kert „mögé” tervezze, hanem a kert részeként. A kerítés adja a teret, a hátteret és sokszor a támaszt is a növényeknek.

Amikor egy új ügyfélhez kimegyek, szinte mindig ugyanazt látom: a ház kész, a gyep frissen vetve, a kerítés pedig vagy még sehol sincs, vagy már áll, de senki nem gondolt arra, hogy mi kerül majd elé. Pedig a kerítés vonala határozza meg, hol lesz árnyék, hol fut végig a sövény, hova kerül a komposztáló, és honnan lát be a szomszéd.

Miért szeretik a kertépítők a táblás kerítést?

Bevallom, régebben a fa kerítéseket tartottam a legszebbnek. Aztán láttam, hogyan néznek ki öt-hat év után: szürke, repedezett lécek, évente festés, rozsdás csavarok. Ma az ügyfeleim többségének a táblás acélkerítést ajánlom, és ennek kertészeti okai is vannak.

A 3D táblás kerítés hegesztett, horganyzott és porfestett acélhálója 50×200 milliméteres osztással készül, ami ideális vázat ad a kúszó- és futónövényeknek. A tábla hosszanti hajlításai merevséget adnak, így a növények súlya alatt sem hajlik be. Nem kell festeni, nem korhad, és a növények gyökerei sem tesznek kárt benne.

Melyik növény mire való a kerítésen?

A leggyakoribb kérdés, amit kapok: „Mit ültessek, hogy két év múlva ne lássanak be?” Íme a saját bevált listám:

  • Lonc (Lonicera): gyorsan nő, illatos, félárnyékban is jól érzi magát. A tábla huzaljain magától felkapaszkodik.
  • Iszalag (Clematis): látványos virágzás, de a tövét árnyékolni kell. Napos kerítésszakaszra javaslom, alacsony évelőkkel a lábánál.
  • Futórózsa: gyönyörű, de kötözni kell, mert magától nem kapaszkodik. Évente egyszer érdemes visszavágni.
  • Borostyán: örökzöld, télen is takar, de lassan indul, és idővel nagyon sűrűvé, nehézzé válik. Csak stabil, jól alapozott kerítésre ültessük.
  • Vadszőlő: ősszel csodás vörös színű, de erősen terjeszkedik – a szomszéd felé eső oldalon gondoljuk meg.

Egy szabály mindenre igaz: a futónövényt ne a kerítéstől 5 centire ültessük, hanem 30–40 centivel beljebb, hogy a gyökérzetnek legyen helye, és a kerítésoszlop betonalapja ne zavarja.

Antracit vagy zöld?

Ez kertészeti kérdés is, nem csak ízlésé. A zöld (RAL 6005) kerítés egy dús sövény előtt szinte eltűnik, a természetbe olvad. Az antracit (RAL 7016) viszont kiemeli a növényeket: a sötét háttér előtt minden virág, minden levél élénkebbnek tűnik. Modern, letisztult kertekhez szinte mindig antracitot javaslok, hagyományosabb, természetközeli kertbe inkább zöldet.

Milyen magas legyen?

Az utcafronton általában 1,5–1,7 méteres kerítés elegendő, a hátsó kertben, ahol a privát szféra a cél, gyakran a 2 méter körüli tábla a jó választás. Kutyás családoknál a magasság mellett a huzalvastagság is számít: az 5 milliméteres huzalból készült tábla jóval ellenállóbb, mint a 4 milliméteres. Kisebb kertekben vigyázzunk, mert a túl magas kerítés bezártnak hathat – ilyenkor a lábazati beton elemmel kombinált, alacsonyabb tábla és egy sövény együtt adhatja a legjobb érzést.

Sövény és kerítés együtt

A legszebb megoldásnak a kettő kombinációját tartom: elöl alacsony, nyírott sövény (például babérmeggy, tiszafa vagy lombhullató gyertyán), mögötte a táblás kerítés. A kerítés adja a biztonságot és a határt, a sövény az élő, zöld felületet. A sövényt ültessük legalább 50–60 centire a kerítéstől, hogy mindkét oldalról nyírható maradjon. Az ültetési távolságot a szomszéd felé érdemes a helyi építési szabályokkal is egyeztetni.

Az időzítés: kerítés előbb, növény utána

Gyakori hiba, hogy a sövény már áll, és csak utána jön a kerítés. Ilyenkor a kerítésépítők óhatatlanul letapossák, megsértik a növényeket, a betonozás során cementes víz kerül a gyökérzónába. A helyes sorrend: először a kerítés, aztán a talaj-előkészítés, végül az ültetés. Az ősz ebből a szempontból kettős lehetőség: októberben még lehet kerítést építeni, novemberben pedig ideális az ültetési idő a lombhullató sövénynövényeknek.

Gyakori kérdések

Megterheli-e a futónövény a táblás kerítést?

A legtöbb futónövény nem. A sűrű, évtizedes borostyán és a nagytestű futórózsák súlya viszont már számít, ilyenkor stabil oszlopalapozásra és vastagabb huzalú táblára van szükség.

Lehet-e belátásgátlót és növényt együtt használni?

Lehet, de a belátásgátló szalag mögött a növények kevesebb fényt kapnak. Ha tartós a takarás célja, inkább a növényre bízzuk, a szalag pedig átmeneti megoldás az első két-három évre.

A jó kert nem a kerítésnél ér véget, hanem ott kezdődik. Ha így tekintünk rá, a kerítés nem elválaszt, hanem keretet ad mindannak, ami a telken belül nő.

Categories Otthon

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük